10+1 javaslat az évközi lakásbiztosítással kapcsolatban

#lakásbiztosítás #biztosítás évforduló #biztosítás #évközi biztosításváltás

A lakáscélú ingatlannal rendelkező szerződő felek vonatkozó, határozatlan tartamú vagyonbiztosítási szerződésüket 2024.03.01. napjától kezdődően nem csupán a kötvényen szereplő biztosítási évforduló előtt 30 nappal mondhatják fel, hanem a fent megjelölt tartam alatt is. Emellett megmarad az évforduló előtt esedékes rendes felmondás lehetősége is, vagyis váltani nem kötelező.

1.) Milyen kiadásokra kell számítanunk a váltással kapcsolatban?

A felmondás maga költségmentes, de csak az élhet e jogával, akinek szerződése „díjrendezett”, azaz a szerződés időarányos díját megfizette. Érvényesíteni fogja eddigi biztosítónk azt a díjengedményt is, amelyet a szerződő félnek a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott. Ha a biztosításhoz „ajándékba” kaptunk kiegészítő fedezeteket, vagy e biztosításra tekintettel olcsóbban köthettünk kiegészítő biztosítást, a felmondással minden bizonnyal ezek is megszűnnek.

2.) Mire ad lehetőséget ez az évközi felmondás?

a.) Megszabadulhatunk az eddigi lakásbiztosítónktól, ha elégedetlenek voltunk a szolgáltatásaival

Az általunk bármely okból nem kedvelt lakásbiztosítónktól idő előtt megszabadulhatunk, és egy többet vagy jobbat ígérő lakásbiztosítóhoz távozhatunk. De gondoljunk arra, ha ez mozgatna bárkit, hogy biztosítási esemény bekövetkezése esetén kártörténetünk lényeges elemeit a biztosítóknak joguk van megismerni. Az újnak is.

b.) Az esetleges alulbiztosítottság felszámolására

Módunk lesz megszüntetni lakásunk alulbiztosítottságát, és a biztosítási díjat reális biztosítási összeg után fizetni. Csak ez adhat esélyt arra, hogy baj esetén – mindig az egyes konkrét szerződés pontos kikötéseire, és SOHA NEM a szerződés címére figyelemmel – elégséges biztosítási szolgáltatást kapjunk. Az alulbiztosítottság legáltalánosabb értelemben azt jelenti, hogy a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén csak olyan arányban fizeti meg szolgáltatását, mint amilyen arányban a szerződő fél által meghatározott biztosítási összeg/fizetett díj a biztosított vagyontárgy értékéhez igazodik. Ha ez érv: biztosítási jogász messze a biztosítási esemény bekövetkezésétől fél a legjobban, a második ok az alulbiztosítottság, az alábbiak szerint:

(i) Jogi alulbiztosítottság

Aki a szerződés megkötésekor a biztosító által ajánlott, négyzetméterre vetített biztosítási díjat elfogadta, majd megfizette a biztosító által évente meghatározott díj-értékkövetés (indexálás) összegét is a tényleges, biztosítandó alapterületre, annak biztosítója kár esetén alapvetően nem hivatkozhat alulbiztosítottságra.

(ii) Tényleges alulbiztosítottság

  • A tényleges alulbiztosítottság azt jelenti, hogy a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási összeg nem lesz elégséges arra, hogy a szerződés adott, a kártól sújtott biztosított vagyontárgy kárkori vagy újrabeszerzési/újjáépítési értékére fedezetet nyújtson. Különösen a régen kötött lakásbiztosítások esetében lehetséges, hogy jogi szempontból ugyan nem minősülünk alulbiztosítottnak, a biztosítási összegünk az építőipari és egyéb áremelkedések miatt mégis jelentősen devalválódott. Példa: 20 éves, híven fizetett szerződés mellett kiég egy lakás. A biztosítási összeg a kötéskor rendben volt, az indexált díjat megfizették, vagyis jogi alulbiztosítottság nem állt fenn - mégis csak a vakolásra volt elégséges az a teljes biztosítási összeg, amiben az ügyfél a biztosítóval 20 évvel ezelőtt megállapodott.

  • Amikor egy biztosító kialakít egy ú.n. „ajánlott” négyzetméter-árat, akkor a legtöbbször országos átlagértékekkel kalkulál. A biztosítási összeg meghatározásáért azonban csak és kizárólag a szerződő fél felel. Ez ökölszabály. Ezért az, aki drágább környéken lakik, a helyben honos, aktuális avult, vagy újra felépítési négyzetméter-árat vegye figyelembe, és szorozza be a lakás négyzetméterével: kb. ez lehet a reális lakásbiztosítási összege. Tegye ezt az is, aki hitellel vásárolt lakást, és bankja megengedi a váltást: legyenek tisztában azzal, hogy a bank értékbecslője a hitelszerződés megkötése idején esetleg a tényleges árak maximum 70%-val kalkulálhatott, de sohasem a teljes, valós lakásértékkel. Viszont az, akinek ingatlana kevésbé frekventált helyen van, semmiképpen ne menjen a biztosító által ajánlott négyzetméter/díj alá, mert akkor jogi szempontból alulbiztosított lesz.

c.) A korábban elmulasztott tájékozódás pótlására

  • Ezúttal valóban elolvashatjuk, és ezúttal valóban a szerződéskötés előtt, hogy milyen biztosítási vagy káreseményre fizet a biztosító, és ha igen, akkor kinek, milyen feltételekkel és mennyit. Akkor igazoljuk, hogy ez megtörtént, ha valóban vettük magunknak a fáradságot (a biztosító az igazolás aláírását fogja, kötelezően, kérni).

  • Az instant megoldások világában várhatóan sokan kerítenek majd egy internetes alkuszt, kitöltik a szükséges rovatokat, megnézik, melyik biztosítás a legolcsóbb, és már teszik is rá az ajánlatot. Lakáscélú ingatlan esetében a legalacsonyabb díj választása azért lehet komoly hiba, mert a lakás és annak tartalma Magyarországon általában egy élet munkájának gyümölcse. Ilyen figyelemmel kellene vele bánni akkor is, amikor biztosításáról gondoskodunk. Ezért nekem is, aki nagyon sok lakás-/ingatlankárt rendeztem már, természetes volt, hogy először körülnéztem a piacon. Mikor már sejtettem, melyik biztosító maradhat egyáltalán versenyben, egy, a kárrendezésben is nagyon tapasztalt, függő ügynököt választottam biztosításom megkötésére. De aláírás előtt még így is elolvastam a szerződést, hol vannak benne a ki nem emelt (rejtett) kizárások, korlátozások, aggályos, ellentmondó, esetleg törvénysértő általános szerződési kikötések. Választhatunk biztosítási alkuszt is, aki mindig a szerződő fél érdekeit képviseli: közülük is lehetőleg olyat, aki szakmailag és lelkiismeretességben kiemelkedő, és jól ért a kárrendezéshez is.

  • Aki lakásbiztosítás esetén a legalacsonyabb biztosítási díjú szerződésre tesz az interneten ajánlatot, bizonyos lehet benne, hogy a biztosító bármely szolgáltatása is ennek megfelelő lesz. Ezzel szemben a drágább biztosítás sem garancia semmire, mert - címétől függetlenül - tartalmában minden lakásbiztosítás is különbözik (ahogy ez az összes többi biztosításra is igaz): azonos biztosítási események esetén is mások lehetnek a biztosító által alkalmazott fizetési feltételek, amelyek alapján a biztosító nem, vagy nem annyit fizet, mint reméltük. Ha interneten kötnek biztosítást, célszerű minden egyes oldalról dátumkijelzős képernyőmentést készíteni és megőrizni. Főleg a SAJÁT biztosítási ajánlatukról.

3.) 10+1 további tanács az új lakásbiztosítás megkötéséhez, kártapasztalatok alapján

a.) Hitellel terhelt lakás esetében kérdezzék meg előzetesen a bankot, vajon válthatnak-e.

b.) Döntsék el, hogy baj esetén azt az összeget szeretnék-e megkapni, amennyit a biztosítási szerződés alapján lakásuk és annak beltartalma avult értéken ért, vagy azt, amennyiből totálkár esetén újra felépíthető a lakás, vagy újra beszerezhető az ingóság. Addig, míg jelentős és lineáris az emelkedés az építőipari egységárak és építőanyagok terén, talán az ú.n. „új érték”-biztosítás lehet a megnyugtatóbb megoldás.

c.) Olyan szerződést célszerű kötni, amelyben az elévülési idő nem 1 év, hanem legalább 2 vagy több. Ennek oka, hogy a biztosítóval folytatott eszmecsere az elévülést 2014 óta már nem szakítja meg, mert erre jellemzően csak a per alkalmas. Ezzel szemben egy lakás-totálkárt sem könnyű 1 év alatt peren kívül, szakszerűen rendezni. Fogyasztókkal kötött lakásbiztosítási szerződés esetében az 1 éves elévülési idő tisztességtelen kikötésnek minősült többször, de egyáltalán nem kizárt, hogy Önök pont egy ilyen szerződést készülnek aláírni.

d.) A biztosítás láthatatlan áru: biztosításhoz értő ügyvéd tudja megmondani, hol vannak az értékesítő által lefestett, Önök Által elképzelt, gyönyörű ruhán a lyukak, foltok és a foltozások. Hol szép valóban. Önök pedig ennek tudatában dönthetnek, hogy szeretnék-e az adott holmit ilyen áron megvásárolni, hiányoságai ellenére is hordani.

e.) Előbb legyen meg a valós biztosítási érdekeiknek megfelelő, új lakásbiztosítói ajánlatuk, mint ahogy felmondják régi szerződésüket. Az írásbeli felmondást – szerintem - legjobb személyesen, átvételi elismervény ellenében átadni a régi biztosító ügyfélszolgálatán. Idén 03.31. vasárnapra esik, vagyis a felmondást ebben a formában legeslegkésőbb 2024.03.29., vagyis a határidő lejáratát megelőző péntek ügyfélszolgálati idejének végéig át kell vennie a régi biztosítónak, és esetleges tartozásainkat is rendezni kell. Díjrendezést követően a felmondást telefaxon vagy tértivevényes levélben, esetleg e-mail útján is küldhetik, a lényeg, hogy a határidőben történő beérkezést igazolni tudják – az elkésett felmondás nem lesz érvényes.

f.) Az új lakásbiztosítás minden egyes biztosítottra terjedjen ki, aki a lakásban életvitelszerűen él. Ha olyat látnak egy biztosítási ajánlat-blankettán, hogy biztosított a szerződő fél+x fő, ahol a létszámot Önök, mint szerződő felek határozhatják meg, meneküljenek. Mert a szerződésben lesz benne, és a kárrendezés során derülhet esetleg csak ki, hogy kivel vagy kikkel NEM lehet azonos “x”. Például a 30 éve ott élő élettárssal, akinek minden holmija benn égett.

g.) A valóságnak megfelelően válaszolják meg a biztosító kérdéseit. Félrevezető adatokkal lehet ugyan díjat spórolni, de ha egyszer baj van, ez alulbiztosítás és arányosan csökkentett „kártérítés” formájában, erőteljesen visszaüthet. Pontosan adják meg tehát, és emeletenként adják is össze a biztosított lakásingatlan alapterületét. Vegyék figyelembe, hogy az új és jó biztosítás sajnos, de értelemszerűen: drága. Mindenképpen olcsóbb viszont, mint zsebből helyreállítani a kárt.

h.) Ha van olyan ok, amitől lakásuk helyzete, környezete, kora, állaga miatt nagyon tartanak, azt közöljék a biztosítóval: inkább előbb, mint később derüljön ki, hogy az új biztosító valóban akarja-e adott lakást biztosítani. Ha nem, és becsapottnak érzi, esetleg tudhatja magát, akkor vagy jogi úton szabadul meg tőlünk (új ajánlat, felmondás), vagy nem fizet, keveset fizet, perbe kényszerít stb. Szerződni mindkét félnek valóban csak egyező akarattal, jól tájékozottan szabad.

i.) Ha a lakáscélú ingatlanban vállalkozási tevékenységet is folytatnak, meg kell vizsgálni, hogy a vállalkozás oda bevitt vagyontárgyai is biztosíthatóak-e, és ha igen, milyen maximális összegig. Elég-e az Önöknek.

j.) Vegyék videóra a lakásukat kívülről és belülről, az abban található ingóságokkal együtt, hogy biztosítási esemény bekövetkezésekor könnyebben bizonyíthassanak. Az ingóságok maximálisan biztosítható összege általában az ingatlanbiztosítási összeghez igazodik (műtárgyak, gyűjtemények stb. kivételével).

+1

k.) Ha megvan az új szerződés, és lakásuk értéke új vagyontárgyak beszerzése miatt növekszik, azt MINDIG jelentsék be a biztosítónak, és emeljék meg a biztosítási összeget. Mert az alulbiztosítottságot a mulasztással is el lehet “érni”, ami mégsem volna cél.