Hogyan ne rontsuk el a kárbejelentést?

#határidő #biztosítás #kárbejelentés
Szűkszavú, általános kárbejelentést laikus is tehet, azaz mi magunk is: itt vagyunk, kárunk van, egyelőre úgy látjuk, hogy ez a kár, mentjük, ami menthető, küldje a biztosító a kárbecslőt, a részletes kárbejelentéssel majd jelentkezünk, köszönjük. PONT.

A szerződésszerű és valósághű, részletes kárbejelentést viszont, ha tudjuk, inkább bízzuk biztosítási ügyvédre, mert attól a későbbiekben már nem ajánlatos eltérni. Megbízottunknak ehhez LEGALÁBB ezekre az iratokra lesz nélkülözhetetlen szüksége, tehát készítsük elő lehetőleg már most, vagy a lehető leghamarabb őket:

  • 1. biztosítási ajánlat vagy más, fedezetet igazoló irat
  • 2. biztosítási kötvény
  • 3. ügyféltájékoztató, esetleg terméktájékoztató is
  • 4. általános, különös és kiegészítő biztosítási szerződési feltételek, záradékok, függelékek
  • 5. valamennyi egyéb olyan irat, amit a biztosító online vagy közvetítő útján, de a változtatás lehetősége nélkül, egyoldalúan szerkesztett és íratott alá velünk. Ez utóbbi lehet az a NAGYON VESZÉLYES nyilatkozat is, hogy a szerződéskötés ELŐTT milyen szerződéses iratokat adtak át nekünk, miket olvashattunk el, értettünk meg, és lettünk olyan lelkesek tőlük, hogy a szerződést alá is írtuk. Ezzel a nyilatkozattal azért kell különösen óvatosnak lenni, mert a biztosító vagy a közvetítő a megfelelő részeket rendszerint, akár előre előre nyomtatva, be is ikszeli, ki is pipálja helyettünk. Ha ezt annyiban hagyjuk, nincs bíróság, amely komoly ellenbizonyítás nélkül elhiszi, hogy nem láttuk időben a fent említett dokumentumokat.

“Természetesen” ezek az iratok általában eleve nincsenek a birtokunkban, mert a kötvény kivételével rendszerint meg sem kapjuk őket, közvetítőtől pedig szinte soha, vagy, ha megvoltak, elégtek, eláztak, elkallódtak. Beszerzési helyük ilyenkor az az értékesítő, aki a szerződést közvetítette, vagy a biztosító fiókja: kérjünk másolatot. NE OLYAN szerződést, mint amit kötöttünk, hanem saját biztosítási ajánlatunk és szerződésünk másolatát. Azonos cím alatt ugyanis időről-időre, olykor jelöletlenül is, változhat a szerződések tartalma. Ezen iratok nélkül részletes kárbejelentést tenni erősen kockázatos vállalkozás.

Részletes kárbejelentést általában addig tehetünk, amíg a biztosítási szerződés előírja. Ha fogyasztónak minősülünk, vagyis olyan természetes személynek, akinek nem tartozik napi hivatalos elfoglaltságai körébe biztosítási szerződések kötése, akkor a szerződés legtöbbször nagyon rövid elévülési idején belül olykor szabad is kicsúsznunk e strikt határidőből. Ilyenkor azonban a mi terhünkre esik, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak. Lényeges körülménynek minősül egyebek között az, hogy miben áll a kár, mi okozhatta, a kár oka biztosítási - akár felelősségbiztosítási - esemény volt-e, és mekkora volt annak általunk bizonyítandó mértéke, figyelemmel az adott esetben általában elvárható mértékű kármegelőzési és kárenyhítési kötelességünk teljesítésére is. Kapkodni azonban nem kell: KÁRT JELENTENI TUDNI KELL, tanultuk meg a Legjobbaktól a biztosítóban minden biztosítási ügy alapját. Kárt jelenteni bármikor csak higgadtan, okosan szabad - teszem hozzá szerényen én.