Mi a teendő vagyonbiztosítási károk esetén?

1. MI A TEENDŐ?

a. A kár feltérképezése

Célszerű körbejárni magán vagy céges ingatlanunkat, akár társasház, akár nem, és megnézni, esett-e kár benne, és ha igen, az miben áll -, vagy örvendezzünk, hogy ezúttal megúsztuk a bajt.

b. A kár bejelentése

Ha kárunk keletkezett, akár olyan, amelyre biztosítási szerződés, akár olyan, amelyre más személy kártérítési felelőssége/helytállási kötelezettsége kiterjedhet, akkor szükség szerint értesítsük nagyon gyorsan és igazolható módon (i) a katasztrófavédelmet; (ii) társasházban a közös képviselőt; (iii) egyébként a szomszédot, akinek a kéménye esetleg éppen az ablakunkban landolt, vagy a házáról lehullott vakolat összetörte az autónkat stb.: vagyis a károkozót.

Társasház esetén gondoljunk arra, hogy a közös képviselőnek tett bejelentés nem pótolja saját biztosítónk értesítését, már csak azért sem, mert egy vagyontárgyra több biztosítási szerződés is köthető. A biztosítónak tett első kárjelentés lehetőleg e-mailen történjék, és legyen szűkszavú, továbbá ne térjen el alapjaiban az 1.b. pontban írt bejelentések tartalmától: itt és itt, ekkor és ekkor, ilyen esemény nyomán, ilyen kár ért, a mentés folyamatban, a részletekkel jelentkezünk, küldjék a kárszakértőt, köszönjük. Azért nem kell bő lére ereszteni az első kárbejelentést, mert egyrészt éppen nincs elvesztegetni való időnk, másrészt kárjelentést lehet kiegészíteni, de nem javasolt azt utóbbi felismerések alapján lényegesen módosítani. Nagyon rossz az optikája, ami nem kedvez a biztosító peren kívüli teljesítésének.

c. A kár dokumentálása

Az 1.a.-b. pontban írtakkal egyidőben, vagy ezt gyorsan követően fotózzunk, videózzunk le mindent úgy, ahogy a kár helyszínét találtuk. Tegyük ezt olyan részletesen, hogy utóbb lehetőleg ne szoruljunk tanúbizonyításra, akkor sem, ha az egyébként mindig megengedett. Folytassuk ezt mindaddig, míg nem végzünk a kárenyhítési teendőkkel is. Alapvető, hogy lényeges körülmények kideríthetetlenekké nem válhatnak. Lényeges körülmény ebben az esetben az, hogy mi, mikor, mitől, milyen módon és mértékben károsodott, és mit tettünk a kár enyhítése érdekében (gondoljuk ilyenkor alaposan végig azt is, hogy a megelőzése érdekében mit intéztünk). Mi, hol volt eredetileg, és a kár bekövetkezése után miért, hova mozdítottuk el onnan: a mozgatást, vagy bármely cső, hiba stb. feltárását különösen alaposan filmezni kell.

d. A kár enyhítése

Mindegyikünk kötelezettsége, saját érdekünkben is, a kár azonnali enyhítése, vagyis annak lehető megakadályozása, hogy a baj tovább nőjön. Fontos azonban, hogy senki sem tartozik saját életét, testi épségét kockára tenni ennek érdekében: csak annyit kell vállalni, azt viszont mindig, amennyi az adott helyzetben általában elvárható. Némely biztosító szerződésében az áll, hogy MINDEN LEHETSÉGEST meg kell tennünk, különben nem fizet a biztosító: ne féljünk, ez nem érvényes jogi követelmény. (Ahogy vélhetően több más kikötés sem az általános szerződési feltételekben, de ezt az ügyvédünk majd megvizsgálja, és ha lehet, használja a peren kívüli tárgyalások során is, az egyezségkötés reményében).

e. A kárhelyszín megőrzése, az összeszedett, kiszerelt vagyontárgyak megtartása

A biztosítónak joga van a kárbejelentés tartalmát a szerződésben megállapított ideig a helyszínen ellenőrizni, releváns kérdéseire választ kapni. A kár helyszínén tehát csak annyiban szabad a biztosítási szerződésben erre előírt tartamon belül változtatni, amennyit a kárenyhítési munkálatok megkövetelnek: a kárenyhítési kötelezettség fontosságban megelőzi a kárhelyszín megóvásának kötelezettségét. Célszerű a károsodott vagyontárgyakat, a kiszerelt csöveket stb. a kárt okozó és a kárt szenvedett eszközöket addig félretenni és védett helyen megőrizni, amíg a biztosító szakembere a helyszíni szemle alkalmával nem látja.

f. A helyi sajtóbeszámolók, videófelvételek begyűjtése az internetről

Sosem árt, ha megpihenve megtekintjük ezeket az adatokat, és el is mentjük őket. Volt már jégkár, amikor más videófelvételével bizonyítottunk.

g. A biztosító működésében, a biztosítási és kártérítési jogban jártas ügyvéd megbízása

Biztosító és biztosított között, a biztosított terhére, rendszerint óriási érdekérvényesítő különbség van. A károsult ezt a szakadékot csak a biztosítók gyakorlatában jártas ügyvédje felkészültségével tudja áthidalni. Lehetőleg az ügyvédünk jelentse be tehát a kárt, és egyébként is ő nyilatkozzon, mindig valósághűen és szerződésszerűen. A biztosítási szakjogászi diploma nem pótolja azt a tudást, amit az ügyvéd a biztosítási szektorban szerzett, és emiatt ismeri a biztosítók kárrendezőinek gondolkodásmódját, esetleg maga is kárrendező volt.

h. Becsüljük meg kárunk körülbelüli összegét

Ha nagyon sokan szenvednek egy időben sok kisebb-nagyobb kárt, elképzelhető, hogy a biztosító az ügy gyors lezárása érdekében szemle nélkül felajánl egy egyezségi összeget. Csak akkor tudjuk eldönteni, hogy az egyszerűsített kárrendezés elfogadható-e vagy sem, ha nagyjából tudjuk, mekkora a kárunk, és a felajánlott összeg fedezi-e azt. Ilyenkor mindig mérlegelni kell a károsultat terhelő bizonyítás költségeit is. Lehet, hogy a gondolkodás eredménye az lesz: jobban járunk egy gyors egyezséggel.

2. MIT NEM CÉLSZERŰ TENNI?

a. Iratokat, adatokat szolgáltatni a bizonyítás szükséges mértékén felül, a kárhelyszínt az idők végezetéig megőrizni

A biztosítottnak vagy a károsultnak a biztosítói adatközlés során más kötelezettsége nincs, mint annak hitelt érdemlő igazolása, hogy a kárát biztosítási esemény vagy olyan nem biztosított káresemény okozta, amelyért felelősségbiztosító helytállásra köteles lehet; ezen felül alá kell támasztania a kár összegét is. [Végül: bizonyítékokra lesz szükségünk a biztosító ellenvetésének cáfolatára is, hogy nem tettünk volna meg minden, adott esetben általában elvárhatót a kár megelőzése és enyhítése érdekében, de ezeket még nem kell lobogtatni, csak akkor, ha a kérdés felmerül.] A kár helyszínét eltérő szerződéses kikötés hiányában annyi ideig kell változatlanul hagynunk, amíg arra a szerződés szerint kötelesek vagyunk. A helyszíni szemlén mindenképpen kérjünk írásbeli engedélyt a helyreállítás megkezdésére. A helyszíni szemléről kérjünk jegyzőkönyvet, észrevételeinket nyomban, tanúk előtt, írásban tegyük meg, vagy utóbb e-mail útján, haladéktalanul pótoljuk.

Nem javallott tehát a biztosítót több irattal és adattal ellátni, függetlenül attól, mit sorolt fel a biztosítási szerződésben, mint amennyi a kár jogalapjának (biztosítási esemény vagy felelősségbiztosított okozta a kárt) és összegének (mekkora kár keletkezett) bizonyításához szükséges. Tehát, sarkítva, ne fussunk az önkormányzathoz a házassági anyakönyvi kivonatunkért vízelöntés esetében, csak, mert a biztosító a szerződésben azt is megemlítette, vagy utóbb a szerződés alapján azt kérte. Egyébként is helyes arra gondolni, hogy a biztosítási szerződésekben a biztosító által kért adatok és iratok zöme lényegében azt a célt szolgálja, hogy a biztosító általunk bizonyítsa azt a mentesülési okot. Esetleg a visszkereseti jogát kívánja alátámasztani. Együttműködésre mindig kötelesek vagyunk, miként a biztosító is, de csak az adott esetben általában elvárható keretek között. Biztosító helyett bizonyítani, annak érdekében, hogy neki NE kelljen fizetnie nekünk: nem elvárható.

b. Hány helyszíni szemlét kell tűrnünk és abban együttműködnünk?

Ez is gyakran felmerülő kérdés. Alapvetően, ha a biztosító egyáltalán ki tud jönni katasztrófák után a mi kárunkat is megszemlézni, akkor egyetlen helyszíni szemlét kell kivárnunk, aminek a biztosítási szerződésben foglalt időtartamon belül kell megtörténnie. Ez alól csak az az eset lehet kivétel, ha tűzkár után a még izzó romok között még valóban nem mérhető fel a károsodás. Ha, mint remélhető, van biztosításhoz értő ügyvédünk, aki el is olvasta a teljes biztosítási szerződési feltételrendszert (vagyonbiztosítás esetén bátran számoljunk átlagosan 100 oldallal), ne engedjünk szemlét tartani ügyvédünk jelenléte nélkül. Soha. Egynél többször pláne. Szükségtelen.

c. Ne mi beszéljünk, ne mi telefonáljunk

Sőt, senki se tegye ezt: biztosítóval levelezni kell. Biztosító telefonjára nem ugrunk, nem fáradunk be a központba, a fiókba, nem teszünk semmit. Írja le az ügyintéző, mit, miért szeretne. És mi is írjuk le, ami nekünk fontos. Az egyensúlyozást a polgári jog alapján mindenkit terhelő együttműködési kötelezettség teljesítése és a biztosított/károsult jogainak hatékony érvényesítése között lehetőleg erre szakosodott biztosítási ügyvédre bízzuk.

3. CÉGEKRE VONATKOZÓ, LEHETSÉGESEN ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK

Cégek, vállalkozások esetében a biztosítási szerződésben a biztosítók voltaképpen bármit kiköthetnek (gondolják ők): mindaddig, míg perben valamely szerződéses rendelkezés érvénytelenségét bíróság meg nem állapítja, a vállalkozás és a biztosító között létrejött szerződés az irányadó, azzal, hogy saját védelmükben a vállalkozások is nyugodtan követhetik a fent írt tanácsokat. Kötelezettségük viszont szerződés szerint több is lehet, mint a fogyasztóknak. Ügyvédjük tud segíteni a szerződés értelmezésében és a vállalkozás tényleges kötelezettségeinek megállapításában.

Ha a fentiek szerint járunk el, elkerülhető lesz a legtöbb jogvita, ideértve a drága és hosszú pereskedést is. Mindenkinek kármentességet kívánok!